Hááát beadtam a derekam, nincs mese blogolni kell, márcsak a diákok miatt is, sokan csinálják, de vajon mitől lesz olvasott egy- egy bejegyzés? Véleményem szerint kell hozzá egy kis humor, jó sztori, amit a mindennapokban magának érezhet az adott személy, legyen fiatal vagy idősebb, legyen nő vagy férfi. Vágtatok a nagy világban vagyis eme kis országban, ezért is látom a legtöbb dolgot szürkén, mert ami egyszer lehet fehér, az máskor fekete is lehet, vagy mindkettő. Íme egy egyszerű példa rá, kedves olvasó, tedd fel a kérdést magadnak, milyen kedved van most, ha vidám, akkor az királyság, ha szomorú vagy fáradt hangulatban vagy, akkor nézz szét a környezetedben és keress egy olyan személyt, akinek csak a látása is, mosolyt csal az arcodra. Hiszem, a nagy szürkeséget feldobhatja egy rendkivül idegesítő tündéri angyal mosolya. A helyesírási és stílusbeli hibákért előre is elnézést, kis hazánk legjobb magyar tanárát most igyekszem leakasztani, esetleg kiakasztani. A javításokért kissé sokat követel, szerintetek megadjam neki? A Japán tengeren egy kalózhajón szeretne kávét inni, és Spongyabobot nézni. A válasz meghozataláig alszom még egyet, nem szabad ezt elsietni.
A blog igyekszik gondolkodtató témákat kínálni majd a későbbiekben.
Az erő legyen Veletek!
Kisbika - Vágtató Póni
